Egy ablak és az izzó hold
betekintés
mégis nagy a köd
és minden nap ez van
kiáltottam egy darabig
de most már csak némán ülök
Kéne egy hamutartó,
A bohókás hajnal megcsalta
az éjjelt
és újból világos az ég
de még nem egészen
s pont ezért él bennem a kép
valami tisztát látok
az utak kihaltak
az emberi testek még nem szennyeznek
csak felkészülnek
de már pereg a perc és pereg az óra
mintha várnám
pedig dehogy
megállítanám az időt
ha kell festek az arcodra
vagy
létrát állítok a Hold csücskéhez
hogy felmászhass
csak segíts itt maradni
a hajnal pírjában
otthon.
Nicky
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése